Assisi és Alverna – ferences zarándoklat busszal

Buszunk reggel 6-kor indul Budapestről a Déli pályaudvarról; útközben fel lehet szállni a buszra az M7 autópálya mentén Székesfehérvárnál, Balaronlellénél és Nagykanizsánál.

Padovában meglátogatjuk Szent Antalt a neki szentelt bazilikában, részt veszünk egy magyar szentmisén, majd a vacsorát követően nyugovóra hajtjuk fejünket a bazilika melletti zarándokszálláson.

Reggeli után folytatjuk utunkat, és dél körül érkezünk a Verna-hegyre (Monte della Verna, magyarosan Alverna), ahol a következő két napot töltjük.

Elfoglaljuk szállásunkat a vincés nővérek vendégházában, majd felsétálunk a kegyhelyhez (~1 km és 150 m szintkülönbség): meglátogatjuk Alverna jellegzetes pontjait a templomoktól Ferenc sziklahasadékán és „ágyán” keresztül egészen a stigmatizáció kápolnájáig. Délután 3-kor bekapcsolódunk a napi körmenetbe, valamint részt veszünk egy magyar szentmisén is.

A mai napunkat teljes egészében Alvernán töltjük, és így sietség nélkül átélhetjük a hegy és az erdő csöndjét és magányát, és így talán megérthetjük, miért szeretett Ferenc is ide visszatérni.

A mindennapi magyar szentmisénk és az előző napról már ismert délutáni körmeneten kívül bőséges időnk lesz csöndben lenni, imádkozni, elmélkedni, felkeresni a kegyhely számunkra legtöbbet üzenő részeit vagy éppen kegytárgyakat vásárolni, és akár egy pár kilométeres kirándulást is tehetünk a helyet körülvevő roppant bükkerdőben, hogy testünk-lelkünk kitisztuljon az erős hegyi levegőn (1100 m magasan járunk).

Reggel búcsút intünk a hegy és az erdő magányának, és Toszkánából továbbgurulunk Umbriába, Assisibe (alig két órányi buszút). Szállásunk a város alatti Santa Maria degli Angeliben lesz a kicsiny Porziuncola-kápolnát magában foglaló hatalmas Angyalos Boldogasszony-bazilika közelében.

Miután elhelyezkedtünk, átsétálunk a bazilikába, ahol egy ferences testvér fogad minket és mesél az itteni ferences életről, majd az egyik kápolnában részt veszünk egy magyar nyelvű szentmisén.

Fakultatív programként késő délután a kalandvágyóbbak újra felszállhatnak a különbuszunkra, hogy tegyenek egy romantikus sétát a szomszédos Spellóban (esetleg Treviben).

A napunkat a Szent Ferenc-bazilikában kezdjük, ahol helyben élő – remélhetőleg egy magyar – testvér körbevezet minket, majd az egyik kápolnában részt veszünk egy magyar szentmisén. Miután imádkoztunk Ferenc sírjánál és megcsodáltuk Cimabue, Giotto és megannyi más középkori mester freskóit, nekiindulunk a városnak.

Útba ejtjük az egykori székesegyházat, ahol egy kortárs szent, pontosabban boldog, Carlo Acutis nyugszik, megnézzük Ferenc szülőházát, a Szent Klára-bazilikát, a San Rufino-székesegyházat, és a San Damiano-kolostort és templomot. Késő délután néhány órányi szabadidőnk is lesz, amikor az edzettebbek kisétálhatnak például a Carceri-remeteséghez, ahol Ferenc szívesen időzött, amikor elege lett a városi nyüzsgésből (oda-vissza kb. 7 km és 400 m emelkedő [oda], illetve lejtő [vissza]).

Délelőtt még beköszönhetünk a Porziuncolába, majd buszra szállunk, és Padova felé vesszük az irányt. Az út mindössze nagyjából 5 óra, ezért még időben érkezünk ahhoz, hogy a bazilikában vehessünk részt egy magyar nyelvű szentmisén, majd sétálunk egyet a városban, vacsorázunk és nyugovóra térünk.

Egész nap utazunk hazafelé, előreláthatóan kora este érkezünk Budapestre.