zarándoklatok Európában

Az alábbiak általános tájékoztatást adnak zarándoklatainkról, azonban minden út más.

Előfordulhat, hogy egy út leírásánál az itt találhatótól eltérő tudnivalókat talál. Ilyenkor mindig az adott út oldalán lévő információ az irányadó.


A jelentkezés menete

Meddig jelentkezhetek egy zarándoklatra?

Ha lehet jelentkezni az adott zarándoklat weboldalán (vagyis működik a jelentkezési űrlap), akkor jelentkezhet. Ez néha még az út előtt egy-két héttel is fennáll, mégis azt javasoljuk, hogy minél korábban jelentkezzék.Az indulás közeledtével ugyanis előfordulhat, hogy

  • hirtelen megemelkedik az út ára (mert megemelkednek a repülőjegyárak, amelyeknek teljesen kiszámíthatatlan az alakulása), illetve
  • a zarándokcsoport megtelik, és nem fér be több zarándok. Ez szintén teljesen megjósolhatatlan folyamat.

Hogyan jelentkezhetek egy zarándoklatra?

Az alábbiakban elolvashatja, hogyan zajlik a Pannon Pilgrimnél a zarándoklatra jelentkezés (turisztikai szaknyelven a foglalás) folyamata:

  1. Az áhított zarándoklat weboldalán koppintson/kattintson a Jelentkezés és ár feliratra, és töltse ki a megjelenő űrlapot a képernyőn: név, cím, telefonszám stb. A végén koppintson az Elküldés gombra.
  2. Ezután pár másodpercen belül megjelenik egy üdvözlő weboldal, pár perc múlva pedig kap egy automatikus üzenetet az Ön által megadott e-mail-címre. Ha nem kapott ilyen e-mailt, akkor valami nem sikerült. Ilyenkor kérjük, próbálja meg újból kitölteni az űrlapot vagy lépjen velünk kapcsolatba (telefonon, e-mailen vagy az oldal legalján található kapcsolatfelvételi űrlapon), és segítünk.
  3. Pár nap múlva elküldjük az utazási szerződését, amelyet az Ön által megadott adatok alapján állítunk össze. (Ha nem kapta meg, kérjük hívjon fel telefonon.)
    A szerződést olvassa el alaposan, és ha egyetért vele, akkor utalja át a zarándoklat teljes díjának 40%-át előlegként, illetve – ha az indulásig egy hónapnál kevesebb idő van hátra – a teljes összeget.
    Szerződése akkor lép hatályba, amikor ez az átutalás megérkezett a Pannon Pilgrim bankszámlájára.
  4. A törvény szerint az út árának fennmaradó 60%-át legkésőbb egy hónappal az indulás előtt kell átutalnia.
  5. Az indulás előtt pár nappal (esetleg egy héttel) küldünk egy alapos tájékoztatót e-mailben, amelyben megtalája az út minden részletre kiterjedő leírását.
  6. Isten hozta!

Ajándékba szeretnék adni egy zarándoklatot. Hogyan járjak el?

Ha egy zarándokutat meglepetésnek szán, akkor két dologra kell figyelnie ahhoz, hogy a megajándékozott ne értesüljön az útról:

  1. A jelentkezési űrlapot a megajándékozni kívánt személy adataival töltse ki, kivéve az e-mail-címet. Ebbe a rubrikába a saját e-mail-címét írja be, ugyanis ide fog érkezni az automatikus megerősítés, illetve később az utazási szerződés is.
  2. Az űrlapon az „Egyéb” rubrikába írja be, hogy az utat ajándékba szánja, így nem fogjuk furcsállni, hogy például az e-mail-cím egyáltalán nem hasonlít a zarándok nevére.

Milyen Covid19-korlátozások érvényesek?

Úgy tűnik, a koronavírus-világjárvány (pandémia) java részén túl vagyunk.

Jelenleg (2023. március) semmilyen Covid19-cel kapcsolatos korlátozás sincs érvényben az általunk meglátogatott országokban és kegyhelyeken (pl. oltottsági vagy tesztkötelezettség, maszkhasználat stb.).



Repülős zarándoklatokra vonatkozó kérdések

Mire jó az Európai Egészségbiztosítási Kártya?

Ez tulajdonképpen egy az egész Európai Unióra érvényes TAJ-kártya.

Előnye, hogy korlátlan mértékben fedezi a sürgős esetben felmerülő orvosi költségeinket. Azt, hogy mi a sürgős, a helyi (például francia, olasz, portugál) orvos állapítja meg. Előfordulhat, hogy – a helyi állampolgárokhoz hasonlóan – a helyszínen meg kell előlegeznünk az orvosi költséget vagy önrészt kell fizetnünk, azonban ezeket a költségeket az adott ország egészségbiztosítója később elrendezi a magyar Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel.

Az utasbiztosításhoz képest hátránya, hogy másra (pl. poggyászkár) nem terjed ki, ill. előfordulhat, hogy a fedezett sürgős orvosi kezelések köre is szűkebb.

Európai Egészségbiztosítási Kártya ingyen igényelhető bármelyik kormányablakban (azonnal kiállítják) vagy ügyfélkapuval az interneten (pár nap alatt elküldik postán).

Az egyes országokban a kártya használatának a jellegzetességeiről itt olvashat (a legördülő menüből ki kell választani az országot).

Mire jó az utasbiztosítás?

Az utasbiztosítás alkalmazási köre tágabb, mint az Európai Egészségbiztosítási Kártyáé: különféle egészségügyi problémák és balesetek mellett más kár esetén is tartalmazhat kártérítést (pl. poggyász ellopása stb.). A kártérítés mértéke korlátozott, ezt részletesen a biztosítási feltételek tartalmazzák, amelyeket mindenképpen ajánlott alaposan átolvasni (még akkor is, ha nem túlzottan szívderítő olvasmány).

Mivel a járványhelyzet bizonytalan, a biztosítás költsége pedig viszonylag csekély, a Pannon Pilgrim zarándoklatai számára az utazási csomagnak automatikusan része az Európai Utazási Biztosító (EUB) Air Nívó biztosítása:

Mire jó az útlemondási vagy sztornóbiztosítás? Mi van, ha az utolsó pillanatban derül ki, hogy mégsem tudok jönni?

Az utazási szerződéstől Ön bármikor elállhat, azonban az indulás napjához közeledve a részvételi díjnak csak egy részét kapja vissza – azaz ún. „bánatpénz” fizetésére köteles –, hiszen az utazási irodának is vannak költségei (pl. szállásfoglalás, repülőjegy, vonatjegy megvétele stb.), amelyeket már nem tud visszaigényelni. Ha Ön az indulást megelőző 21. napnál korábban áll el a szerződéstől, akkor az utazási iroda által visszatartott bánatpénz mértéke annyi, amennyiért már vett valamit az utazásához (pl. repülőjegyet), és azt nem tudja visszaváltani vagy máshogy felhasználni (pl.: a repülőjegy nem visszaváltható). A bánatpénz mértékéről egyebekben az általános szerződési feltételekben (PDF) tájékozódhat.

Ha tart attól, hogy az utolsó pillanatban kényszerül elállni az úttól, ám ennek anyagi terheit nem szívesen vállalja, a jelentkezési űrlapon jelölheti, hogy szeretne ún. útlemondási vagy sztornóbiztosítást kötni. Ennek ára az út teljes árának 1/25 része (4%-a).

A sztornóbiztosítás hatálya kiterjed a Covid19-re is.

További információk:

Milyen poggyászt szállíthatok a repülőgépen?

A repülőgépre három módon vihetünk fel poggyászt:

  1. Mindenki felvihet magával egy kicsike (Wizz Air légitársaságnál: 20×30×40 cm méretű, Ryanair légitársaságnál: 20×25×40 cm méretű) poggyászt. Ez nagyjából akkora, mint egy kis városi hátizsák.
  2. Ezen kívül, ha ún. „elsőbbségi beszállást” kérünk, akkor felvihetünk magunkkal a repülőgépre egy másik, valamivel nagyobb (20×40×55 cm méretű) poggyászt is (ekkora egy kisebb bőrönd).
  3. Ha ennél is nagyobb vagy több poggyásszal utaznánk, akkor azt a repülőtéren fel kell adni az utasfelvételi pultnál. Ez az ún. „feladott poggyász”.

Az első lehetőséget a repülőjegy tartalmazza, mindenkinek jár. A második és a harmadik lehetőség külön díjért választható.

Az elsőbbségi beszállásnak különféle fantázianevei lehetnek, például Wizz Priority vagy „Elsőbbség és 2 kézipoggyász”.

Milyen kézipoggyászt vihetek fel a repülőgépre?

Ez légitársaságonként változó, azonban a fapados légitársaságoknál az alábbi szabályok nagyjából általánosnak tekinthetők.

A repülőgép fedélzetére az utazó csak 1 db kis kézipoggyászt (kb. laptoptáska vagy kis hátizsák méret) vihet fel magával. Ezt a táskát az Ön előtt lévő ülés alatt kell tárolnia.

Ennek méretkorlátozása:

  • Wizz Air légitársaságnál: 20×30×40 cm
  • Ryanair légtársaságnál: 20×25×40 cm

FIGYELEM! A légitársaságok nagyon komolyan veszik ezeket a korlátozások, akár 1 cm is számíthat.

Ha egy további (max. 20×40×55 cm és 10 kg) kézi poggyászt is szeretne a fedélzetre vinni, akkor elsőbbségi beszállást kell vásárolnia (lásd lejjebb).

Nagyjából ennyibe kerül egy legfeljebb 10 kg-os feladott poggyász is: ekkor a poggyász a repülőtér csomagterében kerül elhelyezésre, azt nem vihetjük fel magunkkal a repülőre, viszont a mérete nagyobb lehet:

  • Wizz Air: 171 × 149 × 119 cm
  • Ryanair: 119 × 119 × 81cm

A legfeljebb 20 kg-os feladott poggyász már lényegesen drágább.

A zarándoklat jelentkezési űrlapján megjelölheti, ha szeretne valamelyik fenti módon további poggyászt szállítani.

A Wizz Air légitársaságnál egy-egy járaton legfeljebb 80 légi utas vásárolhat elsőbbségi beszállást (Wizz Priority szolgáltatást), ezért nem garantáljuk, hogy mindenkinek jut, aki szeretne.

Mit jelent az, hogy folyadékot nem vihetek föl a repülőgépre?

Biztonsági okokból a repülőgép fedélzetére nem vihetünk magunkkal folyadékot. Pontosabban vihetünk, de kizárólag

(i) legfeljebb 100 ml űrtartalmú edényekben lehet a folyadék, amelynek
(ii) átlátszó és visszazárható, legfeljebb 1 literes, 20×20 cm-es műanyag tasakban kell lennie.
Ilyen tasakot vásárolhatunk például az ismertebb drogériákban.

Folyadék az ivóvíz (és persze minden féle ital), a tusfürdő, a borotvahab, a fogkrém de még a rúzs is; ezekre mind vonatkoznak a fenti előírások. Ha nem teljesítjük, akkor a biztonsági ellenőrzésnél el kell dobnunk a terméket.

Üres flakont viszont bevihetünk magunkkal, amelyet a biztonsági ellenőrzést követően feltölthetünk vízzel, pl. a repülőtéri mosdóban.

Ugyanakkor az utasfelvételi pultnál feladott poggyászunkban tetszés szerint szállíthatunk folyadékot (legfeljebb arra érdemes vigyázni, hogy alaposan be legyen csomagolva, nehogy kifolyjék).

További részletekért érdemes tanulmányozni a légitársaságok honlapját.

Mi az az elsőbbségi beszállás? …a Wizz Priority szolgáltatás?

A fapados légitársaságok alapesetben csak annyi szolgáltatást nyújtanak, hogy elszállítják az embert egyik városból a másikba egy kicsike poggyásszal (nagyjából akkorával, mint egy kis városi hátizsák). Ha az ember további szolgáltatásokat szeretne igénybe venni (pl. nagyobb csomaggal szeretne utazni), akkor a repülőjegy mellé további összegeket kell fizetnie.

Egy ilyen kiegészítő szolgáltatás az elsőbbségi beszállás. Ez általában azt jelenti, hogy

  • a repülőgépre felvihetünk még egy kézipoggyászt, valamint
  • az elsők között szállhatunk be a gépbe, így sorban állás helyett a helyünkön ülve várhatjuk meg, amíg a gép fölszáll.

Az elsőbbségi beszállás feltételei minden légitársaságnál különböznek. Részletes információkat az alábbi linkeken talál:

Milyen idegennyelv-tudásra van szükségem?

A zarándoklatok vezetői mindig nagyon jól beszélnek a helyi nyelven vagy angolul, így Önnek nem szükséges idegen nyelven tudnia.

Hol fogok ülni a repülőgépen? Mellém fog-e kerülni az, akivel együtt jelentkeztünk?

Az általunk is használt légitársaságok véletlenszerűen osztják ki az ülőhelyeket. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg egy ismeretlen mellett fog ülni. (Nagyon ritka, hogy ismerősöket sorsol egymás mellé a légitársaság számítógépes rendszere.)

Ha szeretne egy ismerőse mellé kerülni, akkor ezért külön fizetni kell a légitársaságnak. Ezen igényét legkésőbb az indulás előtt egy héttel e-mailben jelezze az utazási irodának: info@pannonpilgrim.com



Hétvégi zarándoklatok

Miért ilyen rövidek ezek a zarándoklatok? Jó lenne többet látni az országból…

Egy rövid zarándokúthoz kevés szabadságot kell kivenni: általában egy vagy két nap is elég. Aki dolgozik, annak egy fontos szempont, különösen az év vége felé, amikor már fogytán vannak a szabadnapok.Természetesen készülni, előzetesen szervezni is kevesebbet kell egy rövid zarándoklatra, így könnyebb részt venni rajta. S egy rövid zarándoklat olcsóbb is, mint egy hosszú.

A zarándoklat ráadásul csak egy hosszabb utazáshoz képest rövid. A nagy körutazások általában sok helyszínt érintenek, ám az utazó egy-egy helyen csak néhány órát, legfeljebb egy éjszakát tartózkodik. A Pannon Pilgrimnél a hétvégi zarándokútjaink nagyon fókuszáltak, teljes egészében a kegyhelyről szólnak ahol így egy vagy két teljes napot is eltölthetünk. Ennyi idő általában bőségesen elegendő ahhoz, hogy elmerüljünk a helyszín lelkiségében.

Miért nem tartalmazza a részvételi díj a feladott poggyász árát?

A feladott poggyász díja jelentősen megnöveli a részvételi díjat, és utunk árát szeretnénk viszonylag alacsonyan tartani (már amennyire ezt ilyen távolságú, rövid útnál lehet).

Úgy gondoljuk, hogy egy hétvégi útra talán nincs is szükség annyi holmira, amely ne férne el egy kis hátizsákban vagy kézi poggyászban – egy zarándoklat ráadásul egyszerű körülményeket jelent.

Váltóruha erre a rövid időszakra alig szükséges, továbbá szállodában alszunk, ágyneműt és törölközőt biztosítanak számunkra. Ételt is tudunk vásárolni a helyszínen. A repülőgépre felszálláskor az ottani hűvösebb időjárás miatt magunkkal hozott kiskabátot érdemes felvenni, így az sem foglalja a hátizsákunkban a helyet.

Mit vigyek magammal egy hétvégi zarándoklatra?

Egy-két váltás alsóneműt javaslunk, felső váltóruhát igény szerint hozzunk, de akár egy is elég lehet. Ételt nem muszáj hozni, hiszen a helyszínen is megvásárolhatjuk, és persze étteremben is van lehetőség ebédelni, illetve vacsorázni.

Amit érdemes hozni: első napra csomagolt ebédet, kis méretűre összecsukható esernyőt vagy esőkabátot, vízálló cipőt, európai egészségbiztosítási kártyát.

A ruházat eldöntéséhez a legjobb, ha az indulást megelőző napon vet egy pillantást az időjárás-előrejelzésre, így nem fogja nagy meglepetés érni.

Még mit vigyek magammal egy hétvégi zarándoklatra?

Mindenképpen azt, ami Önnek egy naphoz feltétlenül szükséges (pld. nélkülözhetetlen gyógyszerek).

Milyen legyen a cipőm?

Kényelmes, már bejáratott, zárt és vízálló cipőt hozzon magával. Bár nem sétálunk annyit, mint egy hosszú, gyalogos zarándoklaton, egy kényelmetlen cipő azonban az egész zarándoklatot megkeserítheti.

Hogyan étkezünk egy hétvégi zarándoklaton?

Ez utanként különböző, így mindenképpen nézze meg az adott út leírását is.

A reggelit általában a szállodában költjük el.

Egyes zarándoklatoknál kérhetünk ebédet és/vagy vacsorát is, ekkor a csoport szintén ezt választó tagjaival étkezünk a szállodában vagy egy étteremben.

A többi esetben magunk gondoskodunk az étkezésünkről. A legolcsóbb, ha egy helyi boltban vásárolunk valamit (a bolti árak Európa-szerte hasonlóak a hazaiakhoz). Ha meleget szeretnénk enni, igénybe vehetjük egy helyi vendéglő, pizzéria vagy gyorsétterem szolgáltatásait.

Jön-e velünk magyar lelkipásztor, lesz-e lelki vezetés, magyar szentmise?

Igen, jön és lesz.

Ez alól kivétel lehet, ha a csoport nagyon kis létszámú, de erről mindig tájékoztatást adunk.



Gyalogos zarándoklatok

Ez akkor most mennyiben zarándoklat és mennyiben gyalogtúra?

Abban hiszünk, hogy az ember egy. Személyiségünk testi, lelki, szellemi, társas, érzelmi részeit nem lehet – de legalábbis nem érdemes – tartósan elválasztani egymástól. Az út zarándoklat: gyalogosan haladunk, egyszerű, általában egyház által működtetett szállásokon alszunk, egyszerűen élünk, a napot (fakultatív) elmélkedéssel kezdjük és zárjuk, benézünk templomokba. Ugyanakkor a táj, a vidék – legyen ez bármelyik ország – a spirituális élményeken túl is rengeteget tud kínálni, így a helyi kulturális, épített és természeti kincsekre is nyitva tartjuk a szemünket.

A lelki és a világi dimenzió egyensúlyát mindenki magának teremti meg. Senkinek nem kötelező a reggeli vagy esti áhítatokon részt venni, templomokba betérni. Másrészt – ha erre van igénye – akár az általunk felajánlottnál hosszabban is elmélkedhet, imádságosabb lélekkel is róhatja a mérföldeket. A helyszínen igyekszünk mindenkinek az igényeit figyelembe venni, legyen az bármilyen is.

Mennyi ételt vigyek otthonról?

Legfeljebb néhány szendvicset a zarándoklat kezdő pontjáig, bár még ez sem nélkülözhetetlen: a vasútállomásokon, repülőtereken egyaránt vásárolhatunk ennivalót.

Alapvetően érdemes kevés élelmiszert hordoznunk, hogy minél könnyebb legyen a csomag, raádásul az élelmiszerek többsége gyorsan megromlik (különösen a nyári a melegben). Az éjszakát településeken töltjük, így mindenütt lesz egy bolt vagy ABC, ahol reggelenként bevásárolhatunk a napra pl. pékáruból.

Hogyan étkezünk egy gyalogos zarándoklaton?

Ez utanként (sőt akár naponként is) változhat a helyi körülmények szerint, mindenesetre körülbelül az alábbiak szerint:

A reggelit vagy (közösen) szállásunkon vagy (közösen vagy egyénileg) egy közeli létesítményben (pékség, kávézó, élelmiszerbolt) szerezzük be.

Az ebédet induláskor vásárolunk (pékségben, zöldségesnél), és napközben fogyasztjuk egy hosszabb pihenő alkalmával, lehetőleg egy szép helyen megállva.

A vacsorát vagy a szálláson vagy egy ahhoz közeli vendéglőben költjük el vagy egyénileg ki-ki maga gondoskodik róla.

A részletek utanként változnak.

Mennyi ruhát vigyek magammal?

Ruhatárunk legyen változatos, és öltözködjünk rétegesen. Egy-két kilométer folyamatos gyaloglás után bemelegszik a szervezet, így még viszonylag hűvös időben is lekívánkozhat rólunk a dzseki vagy a pulóver. Ha viszont megállunk pihenni vagy étkezni, akkor egy idő után fázni kezdünk.

Tavasszal és ősszel valószínűleg kevéssé izzadunk, és az esetleges sár is csak térd alatt piszkít össze (amit viszont este ki lehet öblíteni a nadrágból, mert a nadrágszár könnyen szárad).

Fontos a jó esőkabát, és az, hogy a csomagunk is száraz maradjon (vagy saját, nagy poncsószerű esőköpenyünk alatt, vagy egy hátizsákra húzható esővédő segítségével). Mi magunk sokkal könnyebben és gyorsabban száradunk meg, mint a hátizsákunkban esetleg elázott ruhánk (papírokról, fényképezőgépről nem is beszélve).

Tudunk-e mosni útközben?

Gyalogos zarándoklatainkon általában csak kézzel tudunk mosni. Tavasszal és ősszel ez kevésbé fontos, hiszen valószínűleg nem izzadunk túlságosan. Nyáron moshatunk kézzel, és napközben a hátizsákunkon megszáradnak a ruhák.

Képes vagyok-e ennyit gyalogolni?

Ezt mi nem tudjuk megmondani…

Ha Ön nem szokott hozzá napi 20-30 kilométer gyalogláshoz, akkor erősen javasoljuk, hogy tegyen egy próbát: szánjon rá egy szombatot valamelyik középhegységünkben, és túrázzon egyet. Ha gond nélkül sikerül, akkor örömmel látjuk, ha nagyon megviseli, akkor talán érdemes néhány hónapot edzenie, mielőtt útra kel velünk.

Hogyan néz ki egy napunk?

Ez utanként különbözhet; vezetett zarándoklatoknál nagyjából a következőkből áll:

  • ébredés, összecsomagolás, reggeli
  • reggeli elmélkedés
  • napi élelem beszerzése (bolt, zöldséges)
  • gyaloglás, egy-két óránként rövid pihenő
  • ebéd útközben egy hosszabb pihenőnél
  • gyaloglás, egy-két óránként rövid pihenő
  • megérkezés a szállásra, szusszanás, tisztálkodás
  • meleg vacsora a szálláson vagy egy vendéglőben
  • esti elmélkedés, alvás.

Egyéni, önvezetett zarándoklatoknál természetesen Ön dönti el, hogy mikor és hogyan tart pihenőt, vagy reggeli és elmélkedést.

Mit vigyek magammal?

Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie, mindazonáltal kiindulópontként készítettünk egy felszereléslista-javaslatot, illetve itt egy videót is megtekinthet néhány csomagolási tippel.

Fontos, hogy mindent be tudjunk tenni egyetlen hátizsákba. Tapasztalt gyaloglók szerint, ha a kezünkben is van valami, akkor már túl sok a holmink. Mielőtt elindulnánk, javasolt a hátizsákkal körbejárni a lakást vagy az udvart, és elképzelni, hogy mennyire lesz kényelmes mindezt kilométereken át hordoznunk.

Csomagunkat ugyan a zarándoklatokon általában szállítják, ám a zarándoklat kezdő pontjáig, és az út végétől hazáig magunknak kell vinnünk. Egy zarándoklaton egyszerűségre törekszünk, ezért igyekezzünk kevés holmit hozni, akár azon az áron is, hogy nem mindennap tudunk friss, tiszta ruhát felölteni.

Milyen legyen a cipőm?

A bakancs jó meleg és biztosan tartja a bokánkat, így erősen megfontolandó. Egy jó túrabakancs azonban nem csekély kiadás, és ha egyébként nem használjuk, akkor egy erősebb tornacipőben is nekivághatunk az útnak, bár ez esőben nem fogja szárazon tartani a lábunkat.

A túraszandál (nem túl megerőltető vagy veszélyes terepen) nyáron jó lehetőség lehet, tavasszal és ősszel azonban már fázhatunk benne, és – a nyáriakkal ellentétben – a tavaszi és őszi esők sem feltétlenül kellemesen hűtik a lábunkat.

Mindenképpen fontos, hogy a lábbelit ne a zarándoklaton szokja meg a lábunk, mert egy új cipő könnyen feltörheti a lábunkat a hosszú úton.

Esőben is gyaloglunk?

Attól függ, mekkora az az eső.

Egy heves zivatarban (akár esőkabátban is) bőrig áznánk, viszont (legfeljebb) egy-két óra alatt elvonul, így inkább egy fedett helyen kivárjuk, míg újra kisüt a nap. A zápor és a zivatar mindazonáltal inkább nyári „műfaj”, tavasszal, ősszel ritkább.

Ha kitartóbb esővel találkozunk, akkor viszont megyünk, hiszen estére el kell érnünk a szállásunkat. Vigasztalásul: az egész napos esők általában nem túl hevesek, gyakran éppen csak csöpörögnek; este pedig vár a kényelmes, meleg szállásunk, ahol bizton megszárítkozhatunk.

Miért ilyen sokfélék a szállások?

Szállásaink színvonala nagyon változó: a skála a nagyon egyszerű, emeletes ágyas, olykor zsúfolt zarándokszállástól kezdve az elegáns, szinte szállodaminőségű szálláshelyekig terjed.

A szállásoknak sok szempontnak kell(ene) megfelelniük: legyenek megfelelő távolságra az előző és a következ napi szállástól, legyenek közel a zarándokúthoz (legfeljebb néhány száz méter), ne legyenek túlzottan drágák, legyenek nagyok (12 fő), legyen bennük még hely s a többi. Ez elég sok szűkítő körülmény: nagyobb, turisták által többet látogatott városokban olcsó szállást nehéz találni, kisebb településeken nagy szállást nehéz találni és így tovább.

A szállások egy része egyszerűen nem tud megfelelni mindezeknek a kritériumoknak, így olykor kompromisszumot kell kötnünk. Az már a zarándokokon áll, hogy ezt hogyan értelmezik (lásd az alábbi, „Kalandfaktor” című fejezetet).

Mi lesz, ha valami nem sikerül?! Bizonytalansági tényező avagy kalandfaktor

Az eddigi (immáron nem kevés) gyalogos zarándoklatunk tapasztalatai alapján gondos szervezés mellett is előfordulhat, hogy

  • hideg lesz. (A mediterránumban – a sztereotípiákkal ellentétben – közel sincs mindig kánikula, az épületek fűtését pedig sokfelé még mindig afféle nélkülözhető luxusnak tekintik, ezért érdemes meleg hálózsákkal és meleg ruhával is felszerelkeznünk.);
  • esni fog az eső,
  • valamelyik kávézó, étterem, bar stb. később nyit vagy korábban zár, mint amire számítunk, esetleg megfeledkezett rólunk vagy a Covid19 miatt bezárt. (Az viszont nem fordulhat elő, hogy éhen maradjunk.);
  • valamely szálláson sajátosan értelmezik a Covid19-szabályokat, ami alkalmasint kényelmetlenségekhez vezethet;
  • egy morcos kutya vagy földcsuszamlás vagy hasonló elállja az utunkat, ezért csak jelentős késéssel tudunk tovább menni;
  • a helyi étteremben a helyi ételt a helyi ízlés szerint készítik el, ami eltér a miénktől (pl. a tészta vagy a hús keményebb, az étel kevésbé fűszeres s a többi);
  • estére elfáradunk, úgy érezzük, hogy a végét járjuk, ezért ingerlékenyek vagy más módon sötét hangulatúak leszünk. Ezt érdemes tudatosítanunk magunkban, és esetleg felidéznünk, hogy bármilyen kimerültek is vagyunk, ez akkor is csak egy zarándoklat a világ egyik legfeljettebb országában, távolról sem egy őserdei túlélőtúra (még ha pillanatnyilag ezt is sugallják az izmaink);
  • szállásunk nagyon fapados (pl. sokan vagyunk egy szobában, így személyes terünk néhány órára minimálisra szűkül), vagy váratlanul elegáns
  • és így tovább.

Ha ilyen helyzettel találkozunk, akkor elsősorban rajtunk múlik, hogy milyen lélekkel fogadjuk, és hol helyezzük el azt az izgalmas, könnyed kalandtól a borzalmas (sőt végzetes) sorscsapásig terjedő skálán.

A zarándoklás (egy kicsit) a jól megszokott komfortzónánkból való kimozdulást, a mindennapi kényelemről való lemondást is jelenti, ami soha nem kellemes – de megéri.

Gyakran előfordul, hogy éppen az ilyen váratlan (kényelmetlen, nehéz, veszélyes – vagy legalábbis a helyszínen elsőre annak tűnő) helyzetekből lesznek a legjobb sztorik, amelyekre az ember örömmel gondol vissza, és amelyeket később a legjobban lehet mesélni.

Hátizsákkal vagy bőrönddel menjek?

Bár zarándoklatainkon autó szállítja a csomagjainkat, azt javasoljuk, hogy bőrönd helyett olyan hátizsákban hozzuk a holminkat, amelyet akár egy óra hosszat is képesek vagyunk hordozni:

  • az első és az utolsó napon magunk szállítjuk a holminkat a zarándokút és a repülőtér között,
  • sok város nem aszfalttal, hanem kövekkel vannak borítva, amelyen a guruló bőrönd rendkívül hangos (amit jól felerősít a szűk utcácskákon a falakról visszaverődő hang is). Mindez gyakorlatilag lehetetlenné teszi a beszélgetést (és a helyben lakóknak sem szerez örömet),
  • régebbi vagy hegyre épült városokban lépcsők is előfordulnak, amelyeken szintén nehezen gurul a bőrönd,
  • csomagunkat a gyűjtőhelytől mindig magunknak kell a szobánkba szállítani, ami alkalmasint számos lépcsőt is jelenthet,
  • ha például a repülőgép indulásáig van még néhány óránk, amit szívesen eltöltenénk egy nagy városban, akkor bőrönddel csak nagyon nehézkesen tudunk mozogni, hátizsákkal ellenben könnyedén sétálgathatunk, hogy megnézzünk egy-két szép látnivalót,
  • a zarándoklat jó gyakorlat arra, hogy megpróbáljuk valóban magunk hordozni mindazt, amire szükségünk van és viszonylag csekély mennyiségű holmival „túlélni”. Sokan meglepődnek, hogy milyen kevés is elég,
  • meg aztán: bőrönddel gyalogos zarándoklatra menni? Kicsit snassz… (Bár elismerjük, hogy ez egyéni ízlés kérdése is.)



Árak

Miért ilyen drága?

Egyes zarándoklataink – különösen a kisebb csoportos, külföldi utak – drágának tűnhetnek… Az utak árát sok tényező alakítja: irodaként jóval több kiadásunk van, mintha valaki magának szervez egy utat, kisebb csoportban kevesebb zarándokra oszlanak el az ún. „állandó költségek” és még számos egyéb tényező is befolyásolja, amelyekről részletesen írtunk a Facebookon.

Az utóbbi időben meglendült az infláció, vagyis nekünk is többe kerülnek a beszerzéseink. A forint folyamatosan gyöngül, vagyis egy euróban kifejezett adott árért egyre több forintot kell kifizetnünk.

Azért is drágának tűnhet néhány utunk, mert az út teljes árát tüntetjük fel, nincsenek apróbetűs, ám kikerülhetetlen költségek (pl. „repülőtéri illeték”, „adomány”, „szervizdíj” és hasonlók).

És – hangozzék bármilyen különösen – szeretnénk nyereségesek lenni. Hosszabb távon nincs is más választásunk.

Miért ilyen olcsó?

Egyes zarándokútjaink – különösen egyes hétvégi, külföldi utak – egyeseknek furcsán, már-már gyanúsan olcsónak tűnnek, pedig nincs benne ördöngösség: a légitársaságok jegyei sokszor valóban olcsók, kis nyomozással, kapcsolatokkal sikerülhet kevéssé költséges szállást találnunk, egy nagyobb csoportban ráadásul a költségek is többfelé oszlanak. Mindössze ennyi a „titok”.

Vannak-e rejtett költségek?

Nincsenek: útjaink árához semmilyen rejtett költség sem társul. Sok utazási irodánál az út díjához járul még „adó”, „repülőtéri illeték”, „szervizdíj”, „kerozinpótdíj”, „idegenforgalmi adó”, „kötelező adomány” és hasonló, amelyeket nem lehet kikerülni, így az út ára az elsőre látott összegnél lényegesen magasabb lesz, mire ténylegesen a fizetésre kerül sor.

Nálunk az útnak az az ára, amelyet az út oldalán lát: ennek a befizetésével részt vehet a zarándoklaton. Az esetleges felárak nem kötelezőek, hanem választhatók, és mindig további szolgáltatás jár értük (például egyágyas szoba, repülőgépre feladott poggyász, több étkezés stb.).

Változhat-e egy út ára?

Amennyiben Ön már jelentkezett és megfizette a részvételi díjat, úgy az Ön útja már nem fog többe kerülni.

A később jelentkezőknek azonban magasabb is lehet a zarándoklat díja. Külföldi útjaink árának jelentős része a repülőjegy ára, amely – az indulás időpontjának közeledtével – általában emelkedik (olykor meglepően hirtelen). Érdemes tehát viszonylag korán foglalni.

Milyen további költségek merülhetnek fel?

Ez is utanként változik, mindenesetre további költséget jelenthetnek bizonyos étkezések, fakultatív programok (pl. belépőjegyek), egyéni programok, személyes kiadások (kávé, képeslap, emléktárgyak stb.). Az egyes utaknál ezekre igyekszünk kitérni.