A bencés szerzetes rend (OSB, Ordo Sancti Benedicti) bölcsőjében, az umbriai Norciában évente többször is megfordulunk zarándoklatainkon. A városka nyugodtsága tökéletesen illeszkedik a bencés regulát követő szerzetesek elzárt, szigorú napirendet követő, önmegtartóztató, imádságos életstílusához.
Benedek 480 körül született a festői hegyek között fekvő Norciában (latinosan Nursiában), ikertestvérével, Skolasztikával együtt. Fiatalként léha életet élt, egyes feltevések szerint szent életű húga imájának köszönhető, hogy jó útra tért, és az 530-as években megalkotta Európa első szerzetesi reguláját. Sok időt töltött Rómában, ahol riasztotta az akkori egyház erkölcstelen, anyagias életvitele. Minden bizonnyal ez vezette arra, hogy a megtisztulás jegyében egy szigorú, aszketikus regulára alapozza saját és szerzetestársai életét. Életpéldája annyira hiteles volt, hogy sok fiatal férfi követte őt. Első monostorát a Monte Cassino hegyén építette, majd még életében több rendházat alapított. Az 540-es években (543-ban 547-ben) hunyt el természetes halállal.
Norciában, egykori szülőháza helyén csak évszázadokkal később, a 10. században épült meg a Szent Benedek bazilika és mellette a kolostor. Ez utóbbit a 18. század végén megszüntették, így Benedek szülővárosa mintegy két évszázadon át, egészen 2000-ig nélkülözte a bencések jelenlétét; ekkor költözött ide Rómából egy újonnan alapított szerzetesközösség. A 2016. októberi rendkívüli erősségű földrengés sajnos jelentősen megrongálta mind a bazilikát, mint az egykori kolostorépületet; a helyreállítási munkálatok sajnos még mindig tartanak, bár 2023 óta újra vannak szentmisék a templomban.
Szent Benedek életrajzát I. Gergely pápa Dialógus című művéből ismerjük, aki kortársa volt, és eszményi magasságba emelte, szinte legendás alakká tette őt. Az évszámokat illetően van némi bizonytalanság, de csodás képességei, legendás történetei annál részletesebben maradtak ránk. Az életrajz nem szűkölködik a szentnek tulajdonított csodás képességekben. Az életrajz szerint Benedek
- úrrá tudott lenni a természet törvényein,
- a jövőbe látott,
- anélkül is tudott bizonyos eseményekről, hogy jelen lett volna vagy más mesélt volna róluk,
- látta a Szentlelket és a természetfölöttit,
- olvasott mások gondolataiban, valamint
- felismerte a mérgezett italt.
Ez utóbbira nagy szüksége volt, ugyanis szerzetestársai kétszer is megkísérelték megmérgezni.
Szent Benedek-érem
A sátánnal folytatott ádáz harcának emlékét őrzi az érem, ami máig katolikus egyházunk egyik nagy tiszteletnek örvendő szentelménye. A feszület részeként is szokták használni, de önmagában, vagy medálként is hordják.
Az egyik oldala Benedeket ábrázolja egy kígyóméreggel teli pohárral, amely a legenda szerint szétrobbant a kezében, amikor meg akarta inni, illetve egy hollóval amely kikapta a kezéből a mérgezett kenyeret.
A betűk ördögűző imák rövidítései. A medál nem talizmán, de ha erős hittel imádkozunk, és kérjük Szent Benedek közbenjárását, megerősítést kapunk. A medállal ellátott kereszttel pedig a jó halál kegyelméért szoktak imádkozni.
Babinszki Réka, zarándoklatvezető
Szívesen megismerkednél Benedek szülővárosával és
mai követőivel, a norciai bencés szerzetesekkel?
Tarts velünk!
