A győri székesegyház hármas zarándokhely, ugyanis a katedrálisban található:
- a könnyező Szűzanya kegykép,
- Szent László király hermája és
- Boldog Apor Vilmos püspök sírja.
És mindezt a Szent Jakab utunkon is látni fogjuk. Ezúttal Szent László király hermájáról lesz szó.
László királyt eredetileg az általa alapított Somogyvári bencés apátságban temették el, ahonnan a testét később Nagyváradra szállították. Koponyáját a szenttéavatásakor 1192-ben választották el a testétől és helyezték egy díszes ereklyetartóba. Ez az ereklyetartó a Nagyváradi Székesegyház 1406-os tűzvészekor megolvadt, a koponyaereklye azonban sértetlen maradt. Ezt követően készült a ma is látható ereklyetartó, a Herma, amely a középkori ötvösművészetünk nagyszerű remeke.
Ma ez a Győri Székesegyház Hédervári kápolnájában látható.
De hogyan is került ide?
1526 után a török fokozatosan foglalta el az országot, és Nagyváradon felekezeti villongások is felütötték a fejüket, ezért a Herma Náprági Demeter erdélyi püspökhöz került. Ő hozta a Hermát a városba, miután 1607-ben győri püspökké nevezték ki.
A Herma a mai helyén, a Hédervári kápolnában 1861 óta látható.
2011. szeptember 22-25-e között felnyitották a Hermát és tudományos vizsgálatnak vetették alá a fejereklyét. Végeztek rajta CT és DNS vizsgálatot, és 3D digitalizáló módszerrel felvételek is készültek róla.
A szakértők a következő megállapításra jutottak:
- a koponya egy 50-60 év körüli férfié volt,
- a koponya nagyjából egészséges, csak egy kisebb jóindulatú csontdaganat (osteoma) nyomai találhatók rajta,
- igen erőteljes izomzatú, fokozott aktivitású volt a személy,
- koponyakapacitás: 1415 cm3,
- eredetileg földbe temették, majd évszázadokon keresztül speciális körülmények között (például ereklyetartóban) tárolták.
Ezen megállapítások megerősítik, hogy az ereklye valóban Szent László király koponyája volt.
Az antropológusok végül – a vizsgálat alapján – el is készítették Szent László király arcrekonstrukcióját, amelyet bárki megtekinthet szintén a Győri Székesegyházban.
Ha szeretne ellátogatni a győri székesegyházba, tartson velünk a magyar Caminón, a Szent Jakab Úton induló gyalogos zarándoklatunkon.
