A Győri Székesegyház hármas zarándokhely, ugyanis a katedrálisban található:
- a könnyező Szűzanya kegykép,
- Szent László király hermája és
- Boldog Apor Vilmos püspök sírja.
A székesegyházat Szent Jakab utunkon is érinteni fogjuk, így a már jelentkezetteknek felkészülésül is szolgálhat ez az írás – a többieknek meg kedvcsinálóul.
A világon több könnyező Szűz Mária képről tudunk, Magyarországon a két leghíresebb:
- a Máriapócsi, amely korunkig háromszor emberi könnyel, és
- a Győri, amely egyszer vérrel könnyezett.
A kép maga egy ír festmény, amelyet Walter Lynch ír püspök hozott magával, amikor a Cromwell-féle katolikusüldözés miatt menekülnie kellett hazájából. Püsky János győri megyéspüspök jóvoltából itt, Győrben talált új otthonra, ahol a székesegyház bal oldali mellékhajójába helyezte el a hazájából hozott Mária-képet.
Walter Lynch már több, mint 30 éve halott volt, amikor 1697. március 17-én, Írország védőszentjének ünnepnapján reggel 6 és 9 óra között a kép vérrel könnyezett. A képet már ekkor is, majd ezt követően többször megvizsgálták, és csalásnak semmi nyomát nem találták. A képről csöpögő véres könnyeket egy kendővel itatták fel, amely ma is látható.
Érdekesség, hogy az 1900-as években vegyelemzésnek vetették alá a vérrel itatott kendőt, és megállapították, hogy a felitatott folyadék emberi vér és könny keveréke volt.
A ma látható kegyképoltár a székesegyház nagy barokk átépítésének idejében az 1760-as években készült, és azóta is számtalan hívő zarándokol el ide. Maga Szent II. János Pál pápa is imádkozott itt 1996. szeptember 7-én, amikor egy éjszakát a székesegyház melletti győri Püspökvárban töltött.
Ha szeretne ellátogatni a győri székesegyházba,tartson velünk a magyar Caminón induló gyalogos zarándoklatunkról.