fbpx

Dél-Toszkána: gyalogos zarándoklat a Via Francigenán Sienától Montefiasconéig

8 Nap

A „napsütötte Toszkána” sokunk szívét megdobogtatja: hegytetőre épült ősi városkák (olasz filmek kulisszái), lankás domboldalak, ciprusfasorok és olajfaligetek – köztük eldugott templomok és kolostorok, megannyi alkalom az elcsöndesedésre, elmélkedésre.

Gyaloglás közben van időnk. Van időnk pihenni. Van időnk gyönyörködni a varázslatos olasz tájban, a dombokban, a ciprusokban. Van időnk megállni az ezredéves városkák főterén. És van időnk önmagunkra, van időnk kérdéseket feltenni, és a kérdéseinkre választ találni. És talán van időnk arra is, hogy meghalljuk azt, aki teremtett…

  • Dátum: 2023. április 22–29. (szombat–szombat)
  • Ár: 450.000 Ft
  • Útinformációk

Érdekli az előző és a következő szakasz is? Koppintson:

Hírlevél-feliratkozás:


Elfogadom az adatvédelmi irányelveket



Utazásinformációk

  • 8 nap / 7 éjszaka
  • 2023. április 22–29. (szombat–szombat)
  • Budapest–Pisa–Siena–Orcia-völgy–Bolsenai-tó–Montefiascone–Róma–Budapest
  • Budapest–Pisa és Róma–Budapest repülőgép (fapados légitársaság), Pisa–Siena és Montefiascone–Róma vonat, Siena–Montefiascone gyaloglás
  • 148 km (~25 km/nap)
  • Egyszerű zarándokszállások, egykori és most is működő kolostorok, gyakran közös fürdőszobával
  • 3 vacsora
  • 1 db legfeljebb 10 kg tömegű repülőgépre feladott poggyász. A gyaloglás során a csomagot egy autó szállítja.
  • A zarándoklat legalább 8 jelentkező esetén valósul meg.
  • 450.000 Ft
  • Babos Gábor: +36 70 55 40 169

Áttekintés

Utunk, a Dél-Angliát Rómával összekötő ősi zarándokút, a Via Francigena Toszkána déli részén végigvezető szakasza.

Zarándoklatunk legszebb pontjai

  • Siena belvárosa (UNESCO világörökség),
  • a Val d’Orcia (Orcia-völgy), ahol Toszkána a „legtoszkánabb” (UNESCO világörökség)
  • Bolsenai-tó
  • Montefiascone, a pápák (és a remek fehérborok) városa, és
  • állandó „útitársunk”, a toszkán táj.

Útvonal

Találkozunk 10:40-kor a Budapest Liszt Ferenc (leánykori nevén Ferihegyi) Repülőtéren. Gépünk délután fél 3 körül landol Pisában, ahonnan egy empoli átszállással egyenesen Sienába gurulunk az olasz államvasutak segítségével, ahová este 6 köröl érkezünk.

Első esti szállásunk rögtön határozottan kívül áll legtöbbünk komfortzónáján: a szerviták több száz éves kolostorépületében a hajdani noviciátusba mintegy 70 lépcsőn visszük fel a csomagunkat (lift nincs), fönt pedig emeletes ágyak és közös fürdőszoba várnak. Cserébe a folyosó végi ablakból valószínűleg egész Toszkána legszebb panorámája tárul a szemünk elé.

Távolság: 25,7 km | Emelkedés: 251 m, lejtés: 443 m

Első néhány kilométerünk a dombon fekvő Sienából lefelé vezet, s hátrapillantva újabb és újabb nézőpontokból gyönyörködhetünk a város sziluettjében. Utunk további része nagyjából vízszintesen vezet a völgy alján, általában településeken kívül (bár közel hozzájuk).

Szép pihenő a cunai megerősített magtár, amely egykor a sienai Santa Maria della Scala zarándokispotály tulajdona volt.

Szállásunk Ponte d’Arbiában, a Centro Cresti névre hallgató, szintén igen egyszerű zarándokszálláson lesz.

Távolság: 26,2 km | Emelkedés: 583 m, lejtés: 428 m

Indulásunk után nagyjából egy órával érkezünk a tökéletes középkoriságában megmaradt Buonconventóba. (A név beszédes: „jó kolostor”.) A város északi kapuján lépünk be, s bár a déli kijárat alig pár percnyire van, alighanem szívesen időzünk egy kicsit az ódon házak között, s közben a Szent Péternek és Pálnak szentelt templomba is betérhetünk.

Egy újabb óra után belépünk az Orcia-völgybe, pontosabban arra a részére, amelyet még az UNESCO is méltónak tartott arra, hogy felvegye a világörökségi helyszínek listájára, s a következő három napban itt fogunk gyalogolni.

Végállomásunk San Quirico d’Orcia: a városka valószínűleg etruszk eredetű, ám erről mindössze ásatások tanúskodnak. A nap végén hálát adni betérünk a VIII. századi plébániatemplomba.

Az önkormányzat által egy középkori palazzóban fenntartott zarándokszállás megkeresése után mindenképpen elsétálunk a városka közepén lévő Horti Leonini parkba, amelyet 1581-ben adományozott Medici I. Ferenc Diomede Leoninak. A kert kialakítása azóta sem változott.

Távolság: 32,6 km | Emelkedés: 1053 m, lejtés: 657 m

Mai napunk hosszú lesz, és feltehetően fárasztó is – de mindezért bőséges kárpótlást nyerünk.

San Quiricót elhagyva elénk tárul az a bizonyos Toszkána, amelyért évszázadok óta rajong a nyugati világ. Ez az a táj, ahol azok a fényképek és képeslapok készülnek, amelyekre ránézve mindenki azt érzi, hogy ide el kell jutnia: lágy dombok, kanyargó utak, magányos villák, ciprusfasorok és olajfaligetek.

A nap során az egyetlen jelentősebb település szakaszunk célja, Radicofani lesz: hegytetőn álló vára utunk kezdetétől előttünk lebeg, amíg elérjük, így bőségesen lesz alkalmunk elcsöndesedni, és megélni a zarándoklat spirituális dimenzióját is.

Radicofaniban szállásunk egy hajdani iskolaépületből átalakított zarándokszállás lesz, ezúttal is emeletes ágyakkal (ám a fáradtság miatt ez keveseket fog zavarni).

Távolság: 23,9 km | Emelkedés: 307 m, lejtés: 713 m

Az előző nap végi emelkedés „jutalmaként” mai első 10 kilométerünk enyhe lejtő lesz nagyjából Ponte a Rigóig (ejtsd: rígó; semmi köze a madárhoz).

Itt választhatunk, hogy melyik úton induljunk tovább. A hosszabb, de talán szebb szakaszon útba ejthetjük a festői Procenót. A rövidebb és vízszintesebb szakasz az egykori híres római út, a Via Cassia mentén halad, ami ma már egy viszonylag forgalmas (így zarándokláshoz nem túlzottan kellemes) közút, ám így hamarabb érünk mai szakaszcélunkhoz, Acquapendentébe.

Időközben – bár ezt észrevenni csupán egy autósoknak szóló táblán fogjuk – Toszkánából átlépünk Lazio tartományba, amelyet az ókorban Latiumként, a latinok földjeként ismertek. Firenze fennhatósága alól tehát átlépünk Rómáé alá.

Acquapendente (magyarul „Ferdevíz”) csodálatosan gazdag a múlt kincseiben: néhány etruszk és longobárd emlék mellett számos középkori (magyar időméréssel Árpád-kori) épület között sétálhatunk, amelyeket román templomok és reneszánsz városi paloták tesznek változatosabbá. A város Európa Jeruzsálemjének is hívják, mert a székesegyház szentélye alatt a középkorban kialakították a jeruzsálemi Szent Sír másolatát, amelyet meg is tekintünk (ha addig befejeződik a felújítása).

Szállásunk egy – az előző napiakhoz képest kifejezetten – kényelmes városi zarándokszálláson lesz.

Távolság: 23 km | Emelkedés: 346 m, lejtés: 410 m

Viszonylag pihentető nap áll előttünk. Acquapendentéből kelet felé indulunk, majd dél felé fordulunk, és utunk nagyjából felénél érünk San Lorenzó Nuovóba. A városka ősi, egykor a híres Canossa várát is birtokló Matild grófnőé volt, aki átengedte a pápának. A településen végigsétálva azonban a dicső múltból nem sok látszik, 1774-től kezdve ugyanis a várost teljes egészében átépítették: a sok girbe-gurba romantikus városka után tehát egy „modern” települést is látni fogunk, amely a felvilágosult abszolutizmus jegyében tágas, derékszögű utcákkal, gondosan tervezett alaprajzzal büszkélkedhet.

A városkát elhagyva feltárul előttünk az egykori vulkáni kráterben található festői Bolsenai-tó.

Utunk célja Bolsena, amely a róla elnevezett tó partján található, és egyfajta helyi Balatonfüredként jellemezhető, bár valamivel régebbi és kisebb. Elég szűkösre szabott szállásunk az oltáriszentségről nevezett nővérek kolostorában lesz a városka egyik terén, a Szent Krisztina-bazilikától kőhajításnyira.

Távolság: 18,3 km | Emelkedés: 635 m, lejtés: 339 m

Bolsenát déli irányba hagyjuk el, és szőlők, gyümölcsösök, kisebb-nagyobb erdők között bandukolunk Montefiascone felé. A táj egy kicsit a Balaton-felvidékre emlékeztet (mediterrán kiadásban): erdő, tó felé lejtő dombok, elszórt házak, változatos felszínborítottság, jobb kéz felé pedig a víz, bár ezt az erdő miatt csak ritkán látjuk.

Mai – utolsó – gyalogos szakaszunk viszonylag rövid, „cserébe” kicsit még meg kell erőltetnünk magunkat: Montefiascone nagyjából 600 méterrel van a tenger és feleennyivel a tó szintje fölött, így szinte egész nap lassan de biztosan emelkedik az utunk. A cél viszont minden fáradságot feledtet: nem véletlenül időztek a pápák szívesen a városban, és építtettek egy gyönyörű, tóra néző panorámás erkélyt a palotájukra.

Megkeressük szállásunkat, a bencés nővérek belvárosi Szent Péter monostorát, majd sétálunk egyet a városban és egy vacsora keretében visszatekintünk a mögöttünk hagyott napokra és kilométerekre.

Távolság: 1000 km | Emelkedés: ~10.000 m, lejtés: ~10.000 m

Az utolsó gyalogos szakaszunk egy 3 kilométeres lejtmenet Zepponami vasútállomásra, ahonnan egyenesen Rómába gurulunk. Az Örök Városban lesz néhány óránk, amit felhasználhatunk egy-két műemlék megtekintésére, majd estefelé kigurulunk Fiumicinóba, a Leonardo da Vinci Repülőtérre. Repülőgépünk este 10-kor száll fel és éjfél előtt nem sokkal landol Budapesten.

Itt búcsút veszünk egymástól, s ki-ki egyénileg indul tovább élete zarándokútján…

Utazási csomag

Az utazási csomag tartalmazza az alábbiakat

  • Repülőút (Budapest–Pisa és Róma–Budapest)
  • Vonatút (PisaMover, Pisa–Siena és Montefiascone–Róma)
  • 10 kg feladott poggyász
  • Baleset-, betegség- és poggyászbiztosítás
  • Szállás zarándokszállásokon és kolostorokban (gyakran közös fürdőszobával)
  • 3 vacsora
  • Olaszul jól beszélő, az országot ismerő, biztonságot nyújtó zarándoklatvezető
  • Csomagszállítás és kísérő autó
  • Zarándokútlevél

Az utazási csomag nem – vagy csak felár ellenében – tartalmazza az alábbiakat

  • Utazás az Ön otthona és a Budapest Liszt Ferenc Repülőtér („Ferihegyi repülőtér”) között
  • A többi étkezés
  • Esetleges belépőjegyek és személyes kiadások (kávé, képeslap stb.)
  • Útlemondási vagy más néven stornóbiztosítás
Covid19: melyek az oltottsági és más követelmények?

Tömegközlekedési eszközökön és egyes templomokban FFP2 típusú maszkot kell hordani.

Más követelmény (oltottság, tesztelés, gyógyultság stb.) nincsen.

Mennyire nehéz a terep?

A terep általában közepesen nehéz, körülbelül megfelel egy hazai középhegységben tett kiadós túrának: az utak jól jelzettek, jó minőségűek, a szintkülönbség csak egy napon jelentős. Egy-két szakasz viszonylag hosszú, így nem árt a jó állóképesség. Útjaink általában vidéki dűlőutak kevés aszfaltúttal és még kevesebb ösvénnyel. Többnyire nyílt terepen fogunk járni, tehát nem árt a napsütés ellen felkészülni (kalap, napkrém stb.).

Ha kétségei vannak, hogy bírni fogja-e, próbálja ki: valamelyik szombaton tegyen egy 25-30 km-es túrát valamelyik magyarországi középhegységünkben. Ha nem fárad el „halálosan”, akkor Isten hozta a zarándoklaton. Ha teljesíthetetlennek tűnik, akkor talán érdemes néhány hónapot edzenie.

Milyenek lesznek a szállásaink?

Szállásaink – néhány kellemes kivétellel – meglehetősen egyszerűek lesznek: az egyszerű, olykor emeletes ágyas zarándokszállások, néha vendégházak. A változatosságnak az az oka, hogy a Via Francigena egyelőre viszonylag kevéssé épült ki, a zarándokok száma évente csupán néhány tízezerre tehető, ami a töredéke pl. a spanyolországi Camino látogatottságának. Dél-Toszkána ráadásul elég ritkán lakott vidék, az általunk érintett települések többnyire igen kicsik, ezért – különösen megfizethető – szállásokból nem túl bőséges a választék.

Fontos, hogy hozzunk hálózsákot és törölközőt, mert a szállások egy részén nem kapunk ágyneműt.

Hogyan néz ki egy napunk?

Reggel felkelünk, összeszedjük magunkat, majd csomagunkat elhelyezzük a szállás erre kijelölt részén, ahonnan később elszállítják esti szállásunkra. Egy rövid ima vagy elmélkedés után útra kelünk – egészen a következő olasz kávézóig, ahol elköltjük reggelinket. Valamelyik útba eső pékségben vagy zöldségesnél vásárolunk némi péksüteményt és gyümölcsöt a vacsoráig hátralévő időszakra, majd nekiindulunk.

A nap során néhány alkalommal megállunk rövidebb időkre, egyszer pedig egy-két órára, ebédelni. A megállásokat igyekszünk szép helyekre időzíteni, ahol meg lehet pihenni vagy ebédelni a magunkkal hozott gyümölcsből, szendvicsekből.

Szállásunkat általában késő délutánra érjük el: elhelyezkedünk, felfrissülünk, és megvacsorázunk, majd egy rövid esti elmélkedést és reflexiót követően nyugovóra térünk.

Milyen lesz az időjárás?

Az időjárás április-májusban valamivel melegebb az itthoninál, ennél többet előre nehéz mondani. Valószínűleg fogunk találkozni esővel, és egyaránt elképzelhető a hazainak megfelelő, de akár jóval melegebb hőmérséklet is – mindazonáltal roppant hőségre nem kell készülnünk.

A legbiztosabb, ha az indulás előtti napon vetünk egy pillantást a helyi időjárás-előrejelzésre (de erre a zarándoklat előtt kiküldött részletes levélben külön is felhívjuk a figyelmet).

Hogyan fogunk étkezni?

Reggelit vagy a szálláson kapunk vagy egy közeli hamisítatlan olasz „bar”-ban (kávézóban) költjük el. Ez általában egy jó olasz cappuccinót és némi péksüteményt jelent.

Az ebédről szintén az adott nap reggelén gondoskodunk: általában egy-két szendvicset vagy péksütelményt és némi gyümölcsöt veszünk, amit út közben fogyasztunk el. A reggeli és az ebéd költsége benne foglaltatik az út árában.

A vacsorát általában egy helyi kisvendéglőben költjük el, amit ki-ki maga finanszíroz. Egy-egy vacsora körülbelül 20€-ba kerül, tehát az étkezésre érdemes nagyjából 140€-t magunkkal hozni.

Mit vigyek magammal?

Erre mindenkinek magának kell tudnia a tökéletes választ, hiszen az számtalan tényezőben tőlünk, magunktól függ. Mindazonáltal készítettünk két kis segédletet, amelyet áttanulmányozva biztonsággal összeállíthatja úti csomagját:
Hogyan pakolnak a profik?
https://vimeo.com/225125470

Felszereléslista-javaslat gyalogos zarándoklatra:
https://drive.google.com/file/d/0B4DDZRA8wLa3Y3ZaVUdxZ2RLZ2M/view?resourcekey=0-aZ7gCHvjrw8XZ7yfehdS5w

Végül még néhány szempont: bár csomagunkat az út jó részén viszik, mégis célszerű hátizsákba pakolni.

Némelyik szállásunk elég egyszerű lesz, így mindenképpen hozzunk magunkkal hálózsákot és törölközőt.

Repülőjegy, biztosítás, poggyász, cipő…

Sok információ megtalálható az alábbi GYIK (gyakran ismétlődő kérdések) oldalon. Elolvasásához koppintson a képre.

Ha itt nem talál választ kérdésére, hívjon fel vagy írjon egy e-mailt, és válaszolunk.

Gyakran ismétlődő kérdések (GYIK)

Jelentkezés a zarándoklatra

Koppintson ide