Észak-Toszkána: gyalogos zarándoklat a Via Francigenán Luccától Sienáig

8 nap

A „napsütötte Toszkána” sokunk szívét megdobogtatja: hegytetőre épült ősi városkák (olasz filmek kulisszái), lankás domboldalak, ciprusfasorok és olajfaligetek – köztük eldugott templomok és kolostorok, megannyi alkalom az elcsöndesedésre, elmélkedésre.

Gyaloglás közben van időnk. Van időnk pihenni. Van időnk gyönyörködni a varázslatos olasz tájban, a dombokban, a ciprusokban. Van időnk megállni az ezredéves városkák főterén. És van időnk önmagunkra, van időnk kérdéseket feltenni, és a kérdéseinkre választ találni. És talán van időnk arra is, hogy meghalljuk azt, aki teremtett…

Érdekli a másik két szakasz is? Koppintson:

Hasonló zarándoklatunk:

Hírlevél-feliratkozás:


Elfogadom az adatvédelmi irányelveket



  • 8 nap / 7 éjszaka
  • 2024. április 13–20. (szombat–szombat)
  • Budapest–Pisa–Lucca–San Miniato–San Gimignano–Siena–Pisa–Budapest
  • Budapest–Pisa–Budapest repülőgép (fapados légitársaság), Pisa–Lucca és Siena–Pisa vonat, Lucca–Siena gyaloglás
  • 136 km (~23 km/nap)
  • Egyszerű zarándokszállások, egykori kolostorok
  • minden reggeli és 3 vacsora
  • 1 db 10 kg tömegű, repülőgépre feladott poggyász. A gyaloglás során a csomagot egy autó szállítja.
  • A zarándoklat legalább 8 jelentkező esetén valósul meg
  • 547.000 Ft
  • Babos Gábor: +36 76 800-930

Áttekintés

Utunk, a Dél-Angliát Rómával összekötő ősi zarándokút, a Via Francigena Toszkána szívén végigvezető szakasza.

Zarándoklatunk legszebb pontjai

  • Pisa, Piazza dei Miracoli (a csodák tere): dóm, keresztelőkápolna és harangtorony (az ún. Ferde Torony), UNESCO-világörökség (sajnos mind csak kívülről)
  • Lucca, a leghosszabb máig megmaradt középkori városfallal büszkélkedő olasz város,
  • San Miniato, a szarvasgombagyűjtés és a bőripar egyik középkori központja,
  • a soktornyú San Gimignano, többek között a Napfivér, Holdnővér és a Tea Mussolinivel filmek díszlete (UNESCO világörökség),
  • Monteriggioni, a fallal körülvett falu, amelyet Dante is megénekelt az Isteni színjátékban,
  • Siena belvárosa (UNESCO világörökség), és
  • állandó „útitársunk”, a toszkán táj.

Napról napra

Távolság: 18,5 km | Emelkedés: 52 m, lejtés: 62 m

Repülőgépünk hajnali 6-kor indul a Budapest Liszt Ferenc (leánykori nevén Ferihegyi) Repülőtérről, így viszont már 8 előtt Pisában leszünk, ahol csomagjainkat a repülőtéren autóra helyezzük, és vonatra ülünk. Luccába érkezvén egy kis belvárosi sikátoros csavargás végén lepecsételtetjük zarándokútleveleinet, és a Porta Elisa városkapun át keleti irányba nekiindulunk a Via Francigenának.

Első napunk jó bemelegítés: nem túl nagy távolság sík terepen. A táj talán kevésbé lesz inspiráló, hiszen jórészt a 21. század Toszkánájával fogunk ismerkedni: szinte végig lakott területen vezet az utunk, hétköznapi falvakon, városokon keresztül.

Végállomásunk a középkori Via Francigena egyik legfontosabb állomása, Altopascio, ahol stílszerűen a középkori Szent Jakab-templomban adhatunk hálát mai utunkért, és akár egy szombati előesti szentmisén is részt vehetünk. Egy egyszerű, kicsit kopott szállodában hajthatjuk nyugovóra fejünket.

2. nap (vasárnap) :
Altopascio–San Miniato

Távolság: 29 km | Emelkedés: 373 m, lejtés: 238 m

Ha az előző napunk könnyű volt, a mai kevésbé lesz az. Mivel majdnem harminc kilométer áll előttünk, viszonylag korán indulunk. Altopascióból kijőve eleinte műúton gyaloglunk, majd egy óra alatt átkelünk egy kisebb dombságon. Ennek déli részén, Fucecchio után keresztezzük Toszkána és Firenze híres folyóját, az Arnót.

A folyó déli partján újabb néhány kilométert sűrűn lakott síkságon teszünk meg, majd – feltehetően már némileg fáradtan – felmászunk a csöpp, ám gyönyörű San Miniatóba, amely utunk első „igazi”, képeslapra kívánkozó toszkán városkája.

Csomagjainkat letesszük az egykori hatalmas ferences kolostorban kialakított szállásunkon, s ha még nyitva találjuk (és bírjuk szusszal), a dómban hálát adunk napi utunkért egy vasárnapi szentmise keretében.

Távolság: 24 km | Emelkedés: 669 m, lejtés: 507 m

Közepesen nehéz nap elé nézünk: a távolság ugyan rövidebb, mint előző nap, cserébe viszonylag sok szintkülönbséget kell legyőznünk. San Miniatót magunk mögött hagyva egész napunk a toszkán dombok között fog telni: olajfaligetek, tanyák, elhagyott és működő kápolnák és templomok, és csönd, békesség.

Utunk során az egyetlen jelentős település (már amennyiben 5000 lakos jelentősnek mondható) úti célunk lesz. A városka – mint neve is mutatja – hőforrásáról híres, bár ezt kipóbálni sajnos aligha lesz alkalmunk.

Szállásunk a Sigerico érsekről (a Via Francigenát először lejegyző angol főpapról nevezett) zarándokszálláson lesz, amelyet egy ősi templom
mellett rendeztek be a településtől északra.

Távolság: 13,5 km | Emelkedés: 453 m, lejtés: 443 m

Mai zarándoklásadagunk alig néhány óra: ha nem húzzuk az időt, akár már dél körül az UNESCO kulturális világörökségének részét képező San Gimignanóban lehetünk, ami utunk egyik fénypontja, s ezért néhány órára megállunk benne.

A városban egykor 72 torony volt, amelyek mind az őket birtokló nemes és kereskedőcsaládok hatalmát hirdették: már 1255-ben törvényt kellett hozni, hogy a városháza (egyébként 52 méteres) tornyánál senki ne merészeljen magasabbat építeni. A tornyok jó része a középkor végén elpusztult, 1580-ban már csak 25 darab volt belőlük, mára pedig 14 maradt. Ezek egészen egyedi sziluettet kölcsönöznek a dombtetőre épült városkának (ezért is szokták humorosan Toszkána Manhettenjének nevezni), ami közelről sem okoz csalódást. A várost (sok más toszkán településhez hasonlóan) a középkor végén elfoglalta Firenze, és attól kezdve elsúlytalanodott, a fejlődés gyakorlatilag megállt. A ma idelátogatók ezért hálásak, hiszen a városkép évszázadok óta jószerével semmit sem változott.

Szállásunk kb. 2 km-rel a városon túl található egy kemping mobil házaiban.

Távolság: 27,9 km | Emelkedés: 607 m, lejtés: 647 m

Viszonylag hosszú szakasz vár ránk, mégpedig a toszkán dombvidék szívében. A sok kilométert kellemessé teszi a rendkívül változatos táj: néhány óra különbséggel fogunk sétálni szántóföldön és olajfaültetvényeken, erdős patakvölgyek mélyén és apró falvak évszázados kövezetén.

Néhány kilométer után két útvonal között választhatunk: sétálhatunk az eredeti, inkább vidéki úton, vagy rövidíthetünk egy kicsit egy újabb gyönyörű városka, Colle di Val d’Elsa felé. Ha a sétálásban kitikkadunk, Strovéban megállhatunk egy hosszabb pihenőre, és esetleg egy hamisítatlan olasz kávéra egy „bar”-ban.

Szállásunk Abbadia Isolában egy hajdani kolostorban berendezett egyszerű, sokágyas szobákból álló zarándokszálláson lesz.

6. nap (csütörtök) :
Abbadia Isola–Siena

Távolság: 23,6 km | Emelkedés: 450 m, lejtés: 351 m

Első három kilométerünket még reggeli előtt megtesszük, Monteriggioni ugyanis méltó egy hosszabb – akár reggelivel összekötött – pihenőre. (A barok itt sajnos elég későn nyitnak, úgyhogy nem kell kapkodnunk.)

A városka (falucska) egy 150 méter átmérőjű, tökéletes épségben lévő városfallal körülkerített település, alig pár házból áll. 1214–19 között építtette Guelfo da Porcari, és azóta sem jutott eszébe senkinek sem lerombolni. (Pontosabban számos ellenségnek eszébe jutott, de a megvalósításig senki sem jutott.) Monteriggionit egyébként Dante is megénekelt az Isteni Színjátékban.

Utunk további részében a természet lesz legfőbb útitársunk, majd a dombtetőn lassan feldereng Siena körvonala. A városba először mai negyedeken keresztül sétálunk be, majd fokozatosan merülünk el a korai reneszánsz egyik fellegvárának hangulatában. Szállásunk egy egyszerű, ám kitűnő helyen lévő szállodában lesz.

 

7. nap (péntek) :
Siena–Pisa

A mai napunk jó részét Siena városára szánjuk: egy egy-két órás városi körséta után, ha van kedvünk, benézünk a dómba, mellette megcsodálhatjuk a sienaiak nagyravágyásának példáját, az Új Dóm 1370-ben félbeszakadt építkezését, kisétálunk az ikonikus, kagyló alaprajzú főtérre, a Campóra, és talán a városháza tornyába is fel tudunk mászni, hogy egy utolsó pillantást vessünk Toszkána talán legszebb városára és a környező dombokra.

Kora este vonatra szállunk, és egy empoli átszállást követően visszagurulunk Pisába, ahol egy repülőtérhez közel eső, egyszerű sokágyas szobákból álló szálláson alszunk másnap hajnalig.

8. nap (szombat) :
Pisa–Budapest

Távolság: 930 km, emelkedés: ~10.000 m, lejtés: ~10.000 m

Hajnali 6 körül – immáron hátizsákkal a hátunkon – kiballagunk a nem messze található repülőtérre, ahol feladjuk csomagjainkat majd elfogyaszthatjuk jól megérdemelt reggelinket. Repülőnk előreláthatóan negyed kilenckor emelkedik a magasba és délelőtt 10-kor ér földet, pontosabban betont a Ferihegyi repülőtéren. Itt búcsút veszünk egymástól, s egyenként indulunk tovább életünk zarándokútján…

Utazási csomag

Az utazási csomag tartalmazza az alábbiakat

  • Repülőút (Budapest–Pisa oda-vissza)
  • Vonatút (PisaMover, Pisa–Lucca és Siena–Pisa)
  • 10 kg tömegű feladott poggyász
  • Baleset-, betegség- és poggyászbiztosítás
  • Szállás egyszerű zarándokszállásokon, bungalóban, egyszerű szállodában
  • Minden reggeli és 3 vacsora
  • Belépő a sienai székesegyházba
  • Az utat ismerő, biztonságot nyújtó zarándoklatvezető
  • Csomagszállítás és kísérő autó
  • Zarándokútlevél

Az utazási csomag nem – vagy csak felár ellenében – tartalmazza az alábbiakat

  • Utazás az Ön otthona és a Budapest Liszt Ferenc Repülőtér („Ferihegyi repülőtér”) között
  • A többi étkezés
  • Esetleges belépőjegyek és személyes kiadások (kávé, képeslap stb.)
  • Útlemondási, más néven stornóbiztosítás

Gyakran ismétlődő kérdések (GYIK)

Mi a különbség a Via Francigenán megtett három útszakasz között?

Az első szakasz fizikailag közepesen nehéz, és érint egy sor gyönyörű kisvárost, amelyeket életében szinte mindenki szeretne meglátogatni. Itt van Lucca, San Miniato, San Gimignano és a végén Siena. Dimbes-dombos út szemet gyönyörködtető toszkán tájjal és városkákkal.

A második szakasz fizikailag a legnehezebb (bár még mindig nem vészes), és ez a legtoszkánabb Toszkána: hegytetőn álló büszke villák, udvarukban mediterrán fenyők és cédrusok, a dombok közt lágyan kanyargó, ciprusokkal szegélyezett utak – egyszóval amit a képeslapokról, színes albumokból és az Instagramról ismerünk. Ennek legszebb példája az Orcia-völgy (UNESCO világörökség), amelyben két napig sétálunk. S persze itt is vannak gyönyörű városok: Siena, Buonconvento, Gambassi Terme, Radicofani. Az út vége már átvezet Lazio tartományba, ami egy egészen másik világ. Ez a szakasz a „legzarándoklósabb”, itt vannak a legegyszerűbb szállások, s ez a legkevésbé költséges.

A harmadik szakasz már nem az elegáns, jómódú és kicsit hűvös Toszkána, hanem Lazio tartomány, vagyis firenzei nemesek helyett a római pápák fennhatósága alatt sétálunk. A városok egy kicsit kopottabbak, az emberek kedvesebbek, a domináns színek kicsit sötétebbek (hiszen márvány és mészkő helyett itt tufából építkeznek), az egész egy kicsit melegebb hangulatú. Ez a legkényelmesebb szakasz: a távolságok és a szintkülönbségek itt a legrövidebbek és itt a legkényelmesebbek a szállásaink. A római útszakasz jellegzetessége, hogy gyakran szállunk meg kolostorokban, ami nagyon jó alkalom, hogy bepillantást nyerjünk hús-vér szerzetesek életébe, akik egész életüket Isten szolgálatának szentelik, s ezáltal egy kicsit mi is sütkérezzünk a belőlük áradó Isten- és emberszeretetben.

Mennyire nehéz a terep?

A terep általában közepesen nehéz, körülbelül megfelel egy hazai középhegységben tett nem túl fárasztó túrának: az utak jól jelzettek, jó minőségűek, a szintkülönbség nem nagyon nagy (bár akadnak meredek szakaszok). Egy-két hosszabb szakasz is van, így viszonylag jó állóképességre van szükség.

Útjaink általában vidéki dűlőutak kevés aszfaltúttal és még kevesebb ösvénnyel. Többnyire nyílt terepen fogunk járni, tehát nem árt a napsütés ellen felkészülni (kalap, napkrém stb.).

Milyenek lesznek a szállások?

Szállásaink változatosak: a nagyon egyszerű, emeletes ágyas zarándokszállástól az egyszerű szállodákig számos szállásformát ki fogunk próbálni. A változatosság oka az, hogy a Via Francigena egyelőre viszonylag kevéssé épült ki, a zarándokok száma évente csupán néhány tízezerre tehető, ami a töredéke pl. a spanyolországi Camino látogatottságának. Ezért szállásokból is kisebb a választék, nagy (legalább 15 ember) befogadóképességű zarándokszállás kevés van.

Fontos, hogy hozzunk hálózsákot és törölközőt, mert a szállások egy részén nincs ágynemű.

Hogyan fog kinézni egy napunk?

Reggel felkelünk, összeszedjük magunkat, majd csomagunkat elhelyezzük a szállás erre kijelölt részén, ahonnan később elszállítják esti szállásunkra. Egy rövid ima vagy elmélkedés után útra kelünk – egészen a következő olasz kávézóig, ahol elköltjük reggelinket. Valamelyik útba eső pékségben vagy zöldségesnél vásárolunk némi péksüteményt és gyümölcsöt a vacsoráig hátralévő időszakra, majd nekiindulunk.

A nap során néhány alkalommal megállunk rövidebb időkre, egyszer pedig egy-két órára, ebédelni. A megállásokat igyekszünk szép helyekre időzíteni, ahol meg lehet pihenni vagy ebédelni a magunkkal hozott gyümölcsből, szendvicsekből. A szállást általában késő délutánra érjük el: elhelyezkedünk, felfrissülünk, és megvacsorázunk, majd egy rövid esti elmélkedést és reflexiót követően nyugovóra térünk.

Mennyit fogunk látni Sienából?

A repülőgép-menetrend miatt idén viszonylag sok idő jut Sienára: a megérkezés után csütörtök estétől egészen péntek kora délutánig lehet bolyongani a városban. Pénteken estefelé vonatra ülünk, és visszavonatozunk Pisába, ahonnan szombat hajnalban indul a repülőgépünk vissza Budapestre.

Milyen lesz az időjárás?

Az időjárás áprilisban szinte megegyezik a hazaival, talán valamivel enyhébb. Szinte minden időjárási jelenség előfordulhat, ezért érdemes az indulás előtt egy-két nappal egy helyi időjárás-előrejelzésből tájékozódni (erre egyébként külön utalunk a zarándoklat előtt nagyjából egy héttel kiküldött levelünkben).

Milyen holmit vigyek magammal?

Erre mindenkinek magának kell tudnia a tökéletes választ, hiszen az számtalan tényezőben tőlünk, magunktól függ. Mindazonáltal készítettünk két kis segédletet, amelyet áttanulmányozva biztonsággal összeállíthatja úti csomagját:
Hogyan pakolnak a profik?

Felszereléslista-javaslat gyalogos zarándoklatra

Végül még néhány szempont: bár csomagunkat az út jó részén viszik, mégis célszerű hátizsákba pakolni.

Némelyik szállásunk elég egyszerű lesz, így mindenképpen hozzunk magunkkal hálózsákot és törölközőt.

Hogyan fogunk étkezni?

Reggelit vagy a szálláson kapunk vagy egy közeli hamisítatlan olasz barban (kávézóban) költjük el. Ez általában egy jó olasz cappuccinót és némi péksüteményt jelent. Ennek ára benne foglaltatik a zarándoklat díjában, vagyis része az utazási csomagnak.

Az ebédről szintén az adott nap reggelén gondoskodunk: általában egy-két péksüteményt és némi gyümölcsöt veszünk, amit út közben fogyasztunk el. Ha olyan útszakaszon haladunk, ahol ebéd körül egy településre érkezünk, akkor nem viszünk magunkkal élelmiszert, hanem az adott faluban vagy városban ülünk le egy kávézóba és/vagy látogatunk meg egy zöldségest.

Három este a szálláson vacsorát is kapunk (ami szintén része az utazási csomagnak), a többi este pedig helyi kisvendéglőkben költjük el az étkezésünket, amit ki-ki maga finanszíroz. A tapasztalatok szerint 30-40 €-ból már igen kellemesen meg lehet vacsorázni, de ha kis fogyasztásúak vagyunk, akkor akár kevesebből is.

Jelentkezés és ár