Szidónia: Milyen indíttatásból vágtál neki az Útnak?

Fülei Edit: Elsősorban próbatétel, képes vagyok e ekkora utat megtenni. Szerettem volna kiszakadni a rohanó hétköznapokból, egyedül lenni, egy rövid időre magam mögött hagyni a problémákat és csak magammal, saját érzéseim foglalkozni, elmélyedni a gondolataimban.

Kovács Ágnes: Mivel a Spanyol El Caminót is meg szeretném majd csinálni, mindenképpen egy próbát szerettem volna tenni előtte. Bírom-e a korom miatt.

Szidónia: Volt-e előtte, ami vagy aki visszatartott, félelmet keltett benned az Úttal kapcsolatban?

Ágnes: Volt. Nem volt olyan ember, aki jött volna velem. Vidéki lakosként bátortalan voltam. És amikor megláttam a lehetőséget a Pannon Pilgrimmel, mégis belevágtam.

Edit: Mindenki támogatott, bár volt a családban olyan, aki nem értette miért akarok ennyit gyalogolni, mi ennek a lelki háttere! Alapvetően számomra szó szerint ajándék volt ez az út, mivel az anyagi részét három nagybátyám finanszírozta, illetve édesanyám.

Szidónia: A szervezéssel kapcsolatban van-e valamilyen észrevételed?

Edit: Tökéletes volt a szervezés, maximális volt Balázs odaadása!

Ágnes: Minden tökéletes volt, kicsit drágállom.

Szidónia: Használtad-e az elkészített lelki gondolatébresztő füzetet?

Edit: Ha jutott még rá erő/idő, használtam! Nagyon jó ötletnek tartom, szerettem elolvasgatni az aznapi gondolatokat! Pozitív löketet adott az út során!

Ágnes: Csak az elején használtam, utána már túl fáradt voltam hozzá. Nem minden este olvastam bele, a vacsora, a mosás elvette az időt.

Szidónia: Mi volt a legszebb dolog a 11 nap alatt számodra?

Ágnes: Mindenképpen Magyarország szépsége. Végig.

Edit: Rengeteg élménnyel gazdagodtam! Nem is tudom melyik a legszebb! Talán volt egy gyönyörű pillanat, amikor ott álltam a búzamező mellett, szemet gyönyörködtető volt a táj, sütött a nap, közeledtünk Mocsa felé és elhittem, hogy tényleg ott vagyok! Éreztem, hogy a csend nem üres…

Szidónia: Mi volt a legnehezebb dolog számodra az Út során?

Edit: Nem volt ilyen! Előfordult, hogy fájt a lábam, elő jöttek vízhólyagok, de ez hozzá tartozik egy ilyen úthoz! Olyankor mindig arra gondoltam, miért csinálom!

Ágnes: A 30 km-es szakaszok és a meleg.

Szidónia: Melyik volt a legfárasztóbb szakasz számodra?

Edit: A 2. nap, Zsámbék előtti szakasz a napraforgók között! Úgy éreztem, sosem érünk oda!

Ágnes: Ászár–Pannonhalma.

Szidónia: Volt olyan nap, amit nagyon lazának, majdnem fölöslegesnek tartottál?

Ágnes: Nem volt, kellett laza nap is (Győr).

Edit: Nekem nem volt ilyen! Bár a Győrbe való megérkezés számomra sokkoló volt, azt a szakaszt szívesen kihagytam volna!

Szidónia: Elérted-e a célod az úttal?

Edit: Abszolút! Teljesen feltöltődtem minden szempontból! Mindenki, akivel találkozom, észreveszi rajtam a változást! Sikerült magamban tisztázni a bennem rejlő kérdéseket, választ kaptam az elmúlt évek történéseire és tudom mi az amire szükségem van, és mi az amit ki kell iktatnom az életemből.

Ágnes: Elértem, nagyon jó megtapasztalás volt, mit vittem feleslegesen és mit kellett volna inkább vinnem.

Szidónia: Tervezed-e a további zarándoklatok megtételét itthon vagy külföldön?

Ágnes: Tervezem, de még nincs konkrét.

Edit: Feltétlenül! Alig várom, hogy újra elinduljak!

Szidónia: Bármilyen egyéb észrevétel, tanács, meglátás?

Ágnes: Én mindennel elégedett voltam.

Edit: Lehet, hogy egyszerűbb szállásokkal lehetne a költségeken csökkenteni. De egyébként szuper helyeken aludtunk, imádtam Tatán a tóra néző erkélyt, és Pannonhalmán az apátságra néző teraszunkat! Még egyszer mindent köszönök! Azt hiszem, ezt nem tudom elégszer elmondani!

Ebben a 7 perces videóban megosztja velünk, mi mindent tett roppant méretű hátizsákjába, mielőtt 2017 júliusának legforróbb napjaiban nekiindult, hogy végigkísérjen egy kis csoportnyi zarándokot a Szent Jakab út hazai szakaszán.

A zarándoklat Budapestről indul, majd Tatán, Pannonhalmán és Győrön keresztülvezetve a lébényi Szent Jakab templomnál ér véget mintegy 200 km és 10 nap után.

Ha szívesen megnézné a videót, elküldjük e-mailen:

A Győri Székesegyház hármas zarándokhely, ugyanis a katedrálisban található:

1. a könnyező Szűzanya kegykép,
2. Szent László király hermája és
3. Boldog Apor Vilmos püspök sírja.

A székesegyházat Szent Jakab utunkon is érinteni fogjuk, így a már jelentkezetteknek felkészülésül is szolgálhat ez az írás – a többieknek meg kedvcsinálóul.

A világon több könnyező Szűz Mária képről tudunk, Magyarországon a két leghíresebb:

• a Máriapócsi, amely korunkig háromszor emberi könnyel, és
• a Győri, amely egyszer vérrel könnyezett.

A kép maga egy ír festmény, amelyet Walter Lynch ír püspök hozott magával, amikor a Cromwell-féle katolikusüldözés miatt menekülnie kellett hazájából. Püsky János győri megyéspüspök jóvoltából itt, Győrben talált új otthonra, ahol a székesegyház bal oldali mellékhajójába helyezte el a hazájából hozott Mária-képet.

Walter Lynch már több, mint 30 éve halott volt, amikor 1697. március 17-én, Írország védőszentjének ünnepnapján reggel 6 és 9 óra között a kép vérrel könnyezett. A képet már ekkor is, majd ezt követően többször megvizsgálták, és csalásnak semmi nyomát nem találták. A képről csöpögő véres könnyeket egy kendővel itatták fel, amely ma is látható.

Érdekesség, hogy az 1900-as években vegyelemzésnek vetették alá a vérrel itatott kendőt, és megállapították, hogy a felitatott folyadék emberi vér és könny keveréke volt.

A ma látható kegyképoltár a székesegyház nagy barokk átépítésének idejében az 1760-as években készült, és azóta is számtalan hívő zarándokol el ide. Maga Szent II. János Pál pápa is imádkozott itt 1996. szeptember 7-én, amikor egy éjszakát a székesegyház melletti győri Püspökvárban töltött.

Ha szeretne ellátogatni a győri székesegyházba,tartson velünk a magyar Caminón induló gyalogos zarándoklatunkról.

1. a könnyező Szűzanya kegykép,
2. Szent László király hermája és
3. Boldog Apor Vilmos püspök sírja.

És mindezt a Szent Jakab utunkon is látni fogjuk. Ezúttal Szent László király hermájáról lesz szó.

László királyt eredetileg az általa alapított Somogyvári bencés apátságban temették el, ahonnan a testét később Nagyváradra szállították. Koponyáját a szenttéavatásakor 1192-ben választották el a testétől és helyezték egy díszes ereklyetartóba. Ez az ereklyetartó a Nagyváradi Székesegyház 1406-os tűzvészekor megolvadt, a koponyaereklye azonban sértetlen maradt. Ezt követően készült a ma is látható ereklyetartó, a Herma, amely a középkori ötvösművészetünk nagyszerű remeke.

Ma ez a Győri Székesegyház Hédervári kápolnájában látható.

De hogyan is került ide?

1526 után a török fokozatosan foglalta el az országot, és Nagyváradon felekezeti villongások is felütötték a fejüket, ezért a Herma Náprági Demeter erdélyi püspökhöz került. Ő hozta a Hermát a városba, miután 1607-ben győri püspökké nevezték ki.

A Herma a mai helyén, a Hédervári kápolnában 1861 óta látható.

2011. szeptember 22-25-e között felnyitották a Hermát és tudományos vizsgálatnak vetették alá a fejereklyét. Végeztek rajta CT és DNS vizsgálatot, és 3D digitalizáló módszerrel felvételek is készültek róla.

A szakértők a következő megállapításra jutottak:

• a koponya egy 50-60 év körüli férfié volt,
• a koponya nagyjából egészséges, csak egy kisebb jóindulatú csontdaganat (osteoma) nyomai találhatók rajta,
• igen erőteljes izomzatú, fokozott aktivitású volt a személy,
• koponyakapacitás: 1415 cm³,
• eredetileg földbe temették, majd évszázadokon keresztül speciális körülmények között (például ereklyetartóban) tárolták.

Ezen megállapítások megerősítik, hogy az ereklye valóban Szent László király koponyája volt.

Az antropológusok végül – a vizsgálat alapján – el is készítették Szent László király arcrekonstrukcióját, amelyet bárki megtekinthet szintén a Győri Székesegyházban.

Ha szeretne ellátogatni a győri székesegyházba, tartson velünk a magyar Caminón, a Szent Jakab Úton induló gyalogos zarándoklatunkon.